Struktúraközeli élmény

2011.04.12. 13:30 | aliceesbob | 3 komment

Címkék: történet programozás

Az elmúlt pár hétben kétszer is struktúraközeli élményem volt. Mindkétszer egy fejlesztő, megoldásszállító, integrátor vagy hívd aminek akarod valami ilyesmit mondott: „Akkor itt egy struktúrát alakítunk ki, amit egy másik struktúrába csak egyszerűen át lehet konvertálni, igazán nem nagy munka”, vagy „A rendszerben tetszőleges struktúra felépíthető, tényleg”.

Ilyenkor mindig elmondom, hogy volt idő, amikor még én is tisztességes fejlesztőként kerestem meg a napi betevőt, és pontosan tudom mi a különbség a MEGCSINÁLHATÓ és a MEG VAN között. Ráadásul ha úgy nézzük a programozás nem más mint struktúrák építése; adva van az adott fejlesztőeszköz, programozási nyelv eszközkészlete és a programozó nem csinál semmi mást csupán ebből struktúrákat (rendszert) épít.

Szóval ami engem illet, a struktúra szó használata egy konkrét programozási feladat kapcsán számomra két dolog jelenthet. Vagy a fejlesztő egyáltalán nem érti az üzleti igényeket, hiszen az üzlet a legritkább esetben gondol az igényeire úgy, mint struktúrákra. Gondoljunk csak bele: shopping cart = fejléc + elemek struktúrája?! Ez pedig soha nem jelent jót. Vagy a fejlesztőnek sincs elképzelése a feladatról, és ekkor univerzális igazságot fogalmaz meg: struktúrákat fog építeni.

Én mindkét esetben ugyanúgy reagálok. Felhívom a figyelmét, hogy beszéljen értelmesen hagyja a maszlagot. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy korábbi munkahelyemen már jó 15 éve (te úr isten!) 4GL fejlesztőkörnyezeteket nézegettünk, mert akkor az volt a hype, hogy abban milyen jó és hatékony fejleszteni. Jó pár cég termékét megnéztük, és mindegyik bemutatónak annak idején az volt az üzenete, hogy a rendszer milyen univerzális, milyen sok minden megoldható benne, de soha sem arról, hogy mennyi munkával.

Az az érdekes, hogy sokszor a fejlesztők sem értik (vagy legalábbis nem tartják fontosnak) a különbséget. Pedig aztán ők tudhatják, hogy mennyi munkát jelenthet látszólag egyszerű kérés is (ne felejtsük, hogy a nagy Fermat sejtést is milyen egyszerű felfogni, az emberiség mégis milyen sokáig elmolyolt a bizonyításával, arról nem is beszélve hogy még most is nagyon kevés ember érti).

Én azt javaslom, hogy minden feature leírás, eszköz bemutató, ígéret után tegyétek fel a "de mennyi munkával kérdést" is. Nekem ez sok esetben segített a dolgok lényegéhez közelebb jutni.

A struktúraközeli élmény nekem egyet jelent egy időutazással a 90-es évekbe. Nem kéne már.

Nektek voltak már struktúraközeli élményeitek?

-- Tiborcz József

A bejegyzés trackback címe:

https://aliceesbob.blog.hu/api/trackback/id/tr192819431

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

J u l e s 2011.04.12. 14:36:47

Annyira jó amikor valaki hasonló kérdéseket fogalmaz meg mint én szoktam. Végre nem érzem magam hülyének...

bacsig 2011.04.13. 00:20:22

Néha a körülmények kikényszeríthetik az ilyen szövegeket. Még mindig jobb elsütni egy ilyen "teknoblablát", mint hangosan nevetni egy-egy megrendelő altal felvázolt, jól átgondolt üzleti folyamaton.

Egyszer egy sör mellett elmélkedhetnénk hasonlókról. A&B sörözés?

aliceesbob 2011.04.13. 07:40:34

@bacsig: Nem rossz ötlet. Már felmerült bennem is, gondolkozunk rajta!

-- tibjoz
süti beállítások módosítása